A farkasember

Elõre is megjegyezn�m, hogy k�tf�le van belõle. Az egyik, aki var�zsl�, vagy az �rd�g szolg�jak�nt nyerte el ezt a k�pess�get, �s akarata szerint v�ltozik �t farkass�. Konkr�tan farkass�, �s nem haszn�l k�ztes sz�rny-alakot. Persze ez a farkas nagyobb, �leterõsebb szokott lenni fajt�rsain�l. A folyamatot �gy irj�k le,, mint "�tbucsk�zott a saj�t fej�n" - b�rmit is jelentsen ez.

A m�sik v�ltozat az "�tkozott". Ez a holywoodi klis� szerint harap�ssal fertõzõdik, val�j�ban a k�r oka ismeretlen. Mind�g kifejezetten nagyobb �llat, mint egy norm�lis p�ld�ny, �s k�pes bejutni lez�rt helyekre is (aka. k�pes kilincset haszn�lni, de kulcsot m�r nem). Fizikai ereje hatalmas. D�h�s. Agyaf�rt, de f�lig �llati �szt�n�k ir�ny�tj�k. Gyakran hallatja von�t�s�t. Az �tv�ltoz�s �lt. egy k�lsõ esem�nyhez k�tõdik (lelki�llapot, vagy hagyom�nyosan a Hold telts�ge).

Ami k�z�s benn�k: �LÕ szem�ly v�ltozik �t.

Sebezhetõs�g: ez�sttel okozva b�rmilyen s�r�l�s maradand�. J� regener�l�d�k�pess&eac ute;g kis s�r�l�sekbõl. Nagyobb s�r�l�sek (pl. v�gtagveszt�s) visszav�ltoz�skor megmaradnak (nincs adat, hogy idõvel k�pesek-e visszan�veszteni). Ha b�rmelyik alakj�ban meghal, akkor meghal, de visszav�ltozik emberr�.

�l�s: �lt. nem a t�pl�lkooz�s a c�lja, hanem a d�h levezet�se. Az akaratlagos �tv�ltoz�k kord�ban tartj�k ezt a tulajdons�got, �s ritk�n t�madnak b�rkire is (�lt. utaznak ezzel a k�pess�ggel). Ha t�madnak, �lt. k�zeli ismerõs�k szoktak az �ldozatok lenni (pl. csal�dtagok), akikhez norm�lis esetben szeretettel viszonyul. A tetemek �llapota: erõsen sz�tmarcangolt.

Tudtommal kisebb falvakhoz, mag�nyos tany�hoz k�tõdik az �szlel�s�k, �lt. erdõ k�zel�ben, de legal�bb egy alkalommal hadseregben szolg�l� katon�t is v�doltak ezzel (azthiszem az elsõ vil�gh�bor�ban szolg�lt, �s csak a j� �gyv�dje �s a szerencse mentette meg).

�N vagyok a kl�n vezet�je,mestere